A kávé útja 5 lépésben

Nem kevés állomása van a kávénak, míg eljut a földekről a csészénkbe. Az ültetéstől, a szüretelésen át a csomagolásig a kávébabok meghatározott folyamaton mennek keresztül, amelynek célja, hogy a lehető legfinomabb formában érkezzen meg a fogyasztóhoz.

Ismerd meg a kávé útjának 5 legjelentősebb állomását

1. A kávé útja a magtól a növényig –vetés és termesztés

A kávécserje a Rubiaceae család tagja, amelynek 4 faja van. Ezek közül is kettőt termesztenek a jól ismert kávé ital alapanyagaként: a Coffea Arabicát és a Coffea Caneforát, vagy más néven Robustát. Körülbelül 25 hét szükséges ahhoz, hogy a vetőmagból növény fejlődjön, majd közel 4 évre van szükség ahhoz, hogy a növény betakarítható gyümölcsöt termeljen. A megfelelő növekedéshez ideális talaj, rendszeres esős időszakok (3-4 havonta) és trópusi körülmények (meleg, párás klíma) szükségesek, a hőmérséklet sosem csökkenhet 13 fok alá.

2. A kávé útja a gyümölcstől a babig –aratás és feldolgozás

A kávé növények átlagosan 2-2,5 méter magasak, örökzöldek, ovális és hegyes leveleik vannak, a virágzata a jázminra emlékeztet. 30-35 hét virágzás után fejlődnek ki a gyümölcsök, amelyek érett állapotban (a növény fajtájától függően) pirosak vagy sárgák lehetnek, és a csonthéjas magjuk a kávébab.

A gyümölcs aratását kétféleképpen végzik. A gyors, kézi vagy gépi lehúzó szüretelés során minden magot betakarítanak, a lassabb kézi szelektív szüreteléskorcsak az érett gyümölcsöket szedik le.

A kávébab kinyerését célzó feldolgozás kétféleképpen zajlik. A mosott vagy nedves feldolgozás csípősebb ízű, nagyon gazdag aromájú, vékony testű babot eredményez. A természetes vagy száraz feldolgozás során egy édesebb ízű, közepes aromájú, testes babot kapunk.

3. A kávé útja –szállítás

Ebben a fázisban a zöld kávébabok készen állnak a szállításra és az értékesítésre. Különféle Arabica és Robusta kávéfajtákat különböztetünk meg, attól függően, honnan származnak. A fő kávétermelő országok: Dél-Amerika 44%, Ázsia/Csendes-óceáni térség 32%, Közép-Amerika 13% és Afrika 11%.

A kávé, mint minden mezőgazdasági termék, a termesztési és a betakarítási körülmények miatt változó minőségű lehet. Ezért fontos a gondosan kiválogatott kávészemek minőségellenőrzése.

4. A kávé útja a pörkölőüzemben –tisztítás, tárolás, keverés

A kávébab eredete és az alkalmazott feldolgozási módszer alapján különféle aromás jegyekkel rendelkező kávéfajtákat állítanak elő. Ezeket a kávékat ezután – a kívánt aromaprofil elérésének érdekében – összekeverik.

A kávé már megtisztítva és szín szerint válogatva érkezik a gyárba (például a Lavazza torinói gyárába), így kizárható, hogy rossz minőségű, bab kerüljön a kávéba, hiszen egy szem is elronthatja az ital ízét. A vizsgálatot elektromos optikai szkennerrel végzik, amely kiszűri a hibás szemeket.

Ezután a blending, azaz a keverés következik, amellyel Luigi Lavazza próbálkozott először, több mint 100 évvel ezelőtt. A tökéletes keverék megalkotása a profi kávékóstolók feladata, akik tapasztalataiknak köszönhetően kivételes ízlelési és szaglási képességekkel rendelkeznek.

5. A pörköléstől az ízlelésig –pörkölés, darálás, csomagolás

A pörkölés 210-230 fokon történik, amelynek mértéke jelentősen befolyásolja a kávé ízét.

A darálás foka (finom, közepes vagy durva) befolyásolja a víz áthaladásának módját a kávén, amely hatással van a kivonás sebességére és így a csészébe kerülő kávé végső karakterére.

A gyártási folyamat legérzékenyebb fázisa a csomagolás. A pörkölt kávé nem érintkezhet fénnyel, nedvességgel és a levegőben lévő oxigénnel, mert az ártana a kávé természetes aromájának. Ezért fontos, hogy a kávébabokat rögtön a pörkölés után vákuummal lezárt csomagokba helyezzék.

 

Forrás: Lavazza sajtóközlemény