6 tény a koffeinről, amit kevesen tudnak

A koffein szinte minden kávérajongó életének része. Tudjuk, hogy ébren tart, segít koncentrálni, és hogy megtalálható nemcsak a kávéban, de a teában, az energiaitalokban és a csokoládéban is. De vajon ismerjük-e igazán, mi történik a szervezetünkben, amikor koffeint fogyasztunk? A következő 6 kevéssé ismert tény segít jobban megérteni a koffein hatását a szervezetre – és lehet, hogy utána másképp nézel majd a reggeli kávédra is.

1. A koffein nem ad energiát – csak elfedi a fáradtságot

Sokan úgy érzik, hogy a koffein energiát ad, pedig valójában nem termel energiát, és nem is pótolja az alvást. A koffein működésének kulcsa az adenozin nevű vegyület, amely a fáradtság érzéséért felelős. A koffein az agyban elfoglalja az adenozin receptorait, így az agy nem érzékeli a fáradtságot – vagyis inkább átveri az érzékelést.

Ez az oka annak, hogy ha valaki rendszeresen túl sok koffeint fogyaszt, a szervezet kompenzálni kezd: több adenozin receptort hoz létre. Ennek hatására egy idő után ugyanannyi koffein már nem elég – kialakul a tolerancia, és ezzel együtt egyfajta függőség is.

Természetesen ez visszafordítható. Ha megvonjuk magunktól a koffeint, újból visszaáll az adenozin receptorok mennyisége. Ehhez kell pár nap. Előfordulhat, hogy ameddig ez az átállás tart, fáradtabbaknak érezhetjük magunkat, hiszen nagyobb mennyiségű adenozin receptort hoztunk létre, amit nem kompenzálunk koffeinnel.

Amikor a receptorok visszaálltak a normál számra, ismét ugyanolyan élénkítő hatással lehet ránk akár már egy csésze kávé is, mint korábban. Ezért is érdemes néha koffeinszünetet tartani.

Fontos tisztázás: a koffein nem energiaforrás, tehát nem tölt fel a szó szoros értelmében. Nem fokozza a sejtek energiaelőállítását, nem tartalmaz kalóriát. Amit tapasztalunk, az inkább az, hogy a koffein elnyomja a fáradtság érzését, így átmenetileg energikusabbnak tűnünk – de a háttérben a szervezet továbbra is fáradt lehet.

2. A genetika befolyásolja, hogyan hat rád a koffein

Valaki ihat lefekvés előtt egy eszpresszót, és békésen alszik, más már délután kettő után sem mer kávét inni. Ennek oka a koffein lebontásáért felelős májenzimek (főleg a CYP1A2 enzim) genetikai eltérése.

„A CYP1A2 génjének (amelyből mint a legtöbb génből kettő van) két gyakori változata van. Az egyikben a -163-as pozícióban (a mínusz (-) jel arra vonatkozik, hogy a variáció a gén előtt van, ahol a génátíródás szabályozása történik) egy adenin van (A), a másik változatban citozin (C). Az A-t és a C-t allélvariációknak hívjuk. Ezek az allélvariációk befolyásolják a gén átíródásának sebességét fehérjére. Ez alapján az embereket két csoportba lehet beosztani. Azokban, akiknek a -163 pozícióban mindkét CYP1A2 génjükben ’A’ allél van, azokban több enzimfehérje termelődik a májban, és így gyorsan lebontják a koffeint (gyors metabolizálók, AA genotípus)), a másik csoport lassabban bontja le, ezek a lassú metabolizálók (AC és CC genotípus, itt a CC genotípusúak bontják le a koffeint a leglassabban).” – forrás: gyogyhirek.hu

Az emberek nagyjából kettő, de inkább három csoportra oszthatók koffein feldolgozás szempontjából:

• Gyors lebontók – náluk a koffein gyorsan kiürül a szervezetből, így kevesebb hatást vált ki.
• Átlagos lebontók – a koffein néhány órán belül távozik, de még érezhető hatással.
• Lassú lebontók – a koffein hatása akár 10–12 órán át is fennmaradhat, és náluk fokozott a szívritmuszavar vagy szorongás kockázata.

Ha gyakran érzed magad idegesnek, remeg a kezed vagy rosszul alszol koffeinfogyasztás után, nem biztos, hogy a megfelelő kávét iszod élénkítésre. Olvasd el azt a cikkemet és kiderítheted, mi az igazság: 10 jel, hogy itt az ideje áttérned funkcionális kávéra

3. A koffein hatása eltér férfiaknál és nőknél

A nők és férfiak eltérően reagálnak a koffeinre, főleg a nemi hormonok és a ciklus változásai miatt. A menstruáció második felében – a progeszteron dominancia időszakában – sok nő érzékenyebb a koffeinre, mivel a lebontás lelassulhat.

A fogamzásgátlók, terhesség vagy menopauza szintén befolyásolják a koffein feldolgozását. A fogamzásgátlót szedő nőknél a koffein felezési ideje akár a duplájára is nőhet.

Ezért is fontos, hogy a koffeinfogyasztás ne legyen egy kontrollálatlan szokás, hanem figyeljünk a testünk jelzéseire.

4. A koffein vízhajtó – de nem úgy, ahogy sokan hiszik

Gyakori tévhit, hogy a kávé kiszárít. Valójában a szervezet hozzászokik a koffein vízhajtó hatásához, és rendszeres fogyasztás esetén ez a hatás csökken.

A koffein valóban serkenti a vesék működését, ami megnöveli a vizelet mennyiségét, de:

• Mérsékelt kávéfogyasztás (napi 1–3 csésze) esetén nem okoz dehidratációt.
• A kávéban lévő víz továbbra is folyadékbevitelnek számít.

Azonban ha nagy mennyiségben, egyszerre iszunk koffeintartalmú italokat (pl. 2 energiaital, 3 dupla eszpresszó), az átmeneti vízhajtó hatás erősebb lehet, ami kiszáradáshoz vezethet, főleg nyári hőségben vagy sportolás közben. Nem beszélve arról, hogy ilyen nagy mennyiségű koffeinbevitelnél fennáll az erőteljes rosszullét kockázata.

Én jártam így egyszer, még egyetemista koromban. Éhgyomorra megittam 2 energiaitalt egymás után, mert miért ne. Nagyon szeretem az energiaital ízét. Nem kellett volna. Amikor beálltam a zuhanyzóba, attól féltem, összeesek. Extrém gyengeség jött rám, ami remegéssel társult. Akkor szoktam le az energiaital rendszeres fogyasztásáról. Néha előfordul, hogy iszok, de már nem a szokás rabja vagyok. Ilyenkor közvetlenül előtte mindig megiszok 2-3 dl vizet is.

5. A koffein nem csak a szellemi, hanem a fizikai teljesítményt is fokozza

Kevesen tudják, de a koffein nemcsak az agyra, hanem az izmokra is hatással van. A sportolás előtt 30–60 perccel elfogyasztott koffein:

• növeli a kitartást,
• késlelteti a fáradtságérzetet,
• javítja a reflexeket,
• fokozza a zsírégetést edzés közben.

Ez látszólag ellentmondásban állhat azzal, hogy a koffein nem ad energiát. A magyarázat: a koffein nem közvetlenül növeli a test energiaszintjét, hanem olyan élettani és idegrendszeri változásokat indít el, amelyek által kevésbé érezzük a terhelést, a fájdalmat, a kimerültséget. Így ennek hatására tovább és intenzívebben tudunk mozogni, bár ez a szervezet tartalékait éli fel.

Ezért használ sok sportoló és testépítő koffeintartalmú étrend-kiegészítőket.

Azonban túlzásba vinni itt sem érdemes: a koffein túladagolása (500–600 mg felett/nap, de ez erősen egyénfüggő is, ahogyan fent is olvashattad) szorongást, szívritmuszavart, gyomorproblémákat és remegést okozhat. Egy erős presszókávé 70–90 mg koffeint tartalmaz – napi 5-6 ilyen már a határon van.

6. A koffeinmentes nem azt jelenti, hogy 0% koffein!

A legtöbben azt gondolják, hogy a koffeinmentes kávé teljesen koffeinmentes – de ez nem igaz. Kivéve a nem igazi kávénak minősülő cikória kávé, ami valójában kávépótló és tényleg 100% koffeinmentes. Egy csésze igazi koffeinmentes kávé általában 2 mg, extrém esetben 15 mg koffeint is tartalmazhat (függ a márkától és az előállítás módjától). Ez a mennyiség nem sok, de:

• érzékenyeknél így is hatással lehet az alvásra,
• gyermekeknél vagy terhes nőknél fontos figyelembe venni,
• többszöri fogyasztás esetén összeadódhat.

A koffeinmentes kávé előállítása is eltérő lehet (oldószeres, CO₂-extrakció, Swiss Water), és ezek befolyásolják az ital ízét és egészségre gyakorolt hatását is.

💡 Természetes módon is friss, éber maradhatsz

Sokan szeretnék csökkenteni koffeinbevitelüket, de félnek attól, hogy elveszítik az éberségüket vagy a koncentrációjukat. Jó hír, hogy vannak természetes, adaptogén megoldások, amelyek segíthetnek:

Ilyenek a DXN gyógygomba és gyógynövény tartalmú kávéi (én is ezt iszom) :

• instant kávék lévén kevesebb koffeint tartalmaznak,
• nem okoznak gyomorégést, idegességet,
• támogatják az éberséget, a mentális teljesítményt és a stressztűrést
• erősíthetik az immunrendszert.

👉 Próbáld ki a DXN egészséges kávéit és tapasztald meg a különbséget! – anita.dxn.hu

Összefoglalás

A koffein egy különleges vegyület, amely okosan használva hasznos társunk lehet a mindennapokban – de nem árt, ha többet tudunk róla, mint hogy „felébreszt reggelente”.
A genetikai különbségek, a nemi hormonok, az alvási szokások, sőt még az edzési rutinunk is befolyásolja, hogyan hat ránk a koffein. Érdemes odafigyelni testünk reakcióira, és szükség esetén tudatosabb alternatívákat keresni.